Építkezések buktatói

Amikor elkezdődik egy otthon építése, a kiválasztott vállalkozó iránt nagy a bizalom. Ezért is számos kérdésben nem születik írásos megegyezés, a felek elégnek ítélik a jó szóban való megállapodást.
Sajnos, ahogy növekszik a ház, egyre több apró részlet kerül elő, és itt már meglátszik a felek eltérő érdeke. A vállalkozó sok olyan munkafázisból próbál meg külön pénzt szerezni, ami kezdetben úgy tűnt, benne van egy kulcsra kész épület árában, de sajnos, a szerződés ezekről a részletekről nem intézkedik.
A vita nemegyszer olyan mértékben elfajul, hogy a vállalkozó levonul az építkezésről, s ezzel a megrendelőt lehetetlen helyzetbe hozza. (bankhitel, készültség igazolás, stb.-stb.)

Mi ilyenkor a teendő?
Sürgősen igazságügyi szakérőhöz kell fordulni, hogy a kárvallott, jogait maradéktalanul érvényesíteni tudja.

Mit is vizsgál ilyenkor egy igazságügyi szakértő? Helyszíni szemle alapján szakvéleményben rögzíti:
– Az elért készültségi fokot, %-ot, állapotot (fényképekkel, tervábrázolással, szakszöveg leírással);
– Az elkészült munkák minőségét (hibák, eltérések a tervektől szabványoktól) mintavétellel, műszeres vizsgálattal;
– A vállalkozó járandóságát (pénzügyi elszámolás).
– A határidő betartását, csúszások okait.

A cserbenhagyott építő csak egy ilyen igazságügyi szakértői dokumentum birtokában léphet tovább, és adott esetben csak állapot és készültségrögzítő szakvélemény alapján folytathatja a munkát, akár egy másik vállalkozóval, mesterrel.